Muszáj voltam írni valamit ebben a hülye helyzetben, mert már sínylődik a közléskényszeres énem. Szóval volt egyszer egy este a Budapest Parkban, nem ma volt már, és nem is tegnap, de máig meghatározó emlék, amelyet most előhívott az Ösztönlény.

(Forrás: TIXA Blog)

2019. augusztus 23. - A Rapgalaxis Őrzői

Elmentünk, mert hát a rappet szeressük, a jegyet meg nyertük. Ment is a rappelgetés, volt Kapitány Máté ft. Lil Frakk és hallottuk, hogy ez jó. Őket követte Mikee Mykanic, aki “lightosan, csúszósan” tolta és láttuk, hogy ez még jobb. Utána Dé:Nash volt a soros, aki annyira zavarban volt, hogy még a szövegét is elfelejtette, de mi mégis éreztük, hogy ez jó. Egy dolgot viszont nem értettünk: Saiid hogy a fenébe keveredett ezek közé a nevek közé...

A Kárpát-medencei sámán-messiást váltva DJ Q-Cee tűnt fel a lemezjátszók mögött, és az első beateket meghallva már tudtuk, hogy ez trú lesz. A Random Trip társalapítója ugyanis nem az Akkezdet Phiai alapjait pörgette, hanem az igazi amcsi Hip Hop kultúra nagyjait szúrta Saiid szövegei alá. Így jött létre például a Lose Yourself és a Mivel Játszol fúziója, miközben a háttérben egymást követték a régi klipek:

Mi meg nyilván meg voltunk őrülve és ordítottuk a szövegeket. Ja, és volt vagy húsz arc, akik mindeközben a színpadon ittak, táncoltak vagy éppen a fejükön pörögtek. Saiid pedig tulajdonképpen nekik szövegelt, több időt töltött el a közönségnek háttal, mint felénk fordulva. De mi megértettük, hogy ez volt az igazi Rapgalaxis megőrzés, B-boyok, turntablism, kacifántos rímek és az a hangulat, amiben anno az utcán létrejött ez az egész. Magunk körül szétnézve pedig láttuk, hogy lefagyva állnak az egyen fekete, hosszított pólóba öltözött 16-18 évesek. Ők nem igazán vágták, hogy mi ez a műsorhiba, viszont sokkal jobban beérezték azt, amikor Lmen Prala beszaladt a színpadra még asszem Mikee alatt. Ízlések és pofonok, yaay jaj.

Nade Krúbi!

Egyértelmű volt, hogy az emberek túlnyomó többsége rá volt a leginkább kíváncsi, hiszen a Park az este végére telt meg igazán. Mi a háttérbe húzódva próbáltunk felocsúdni Saiid és Q-Cee párosa nyomán. Nem igazán sikerült, de azt így is vágtuk, hogy a pomázi hős éppen most is történelmet ír. Látványos színpadkép, részben élőhangszeres felállás, egyedi tervezésű ruhák (Budapest x Krúbi kollab) és őrült energia. Zseni volt az egész, nem tudok mást mondani. Most meg itt az új album, amit már bő három hete hallgatok újra meg újra.

Régóta pörög tehát a lemez, ami viszont már elsőre is ismerős volt.

Hogyan lehet ismerős egy lemez a legelső hallgatásra? Úgy, hogy Krúbi egy nagy medley-t rakott össze, amiben a tíz dal során rengeteg stílussal találkozhatunk, és több dalban is hallhatunk egynél több zsánert. Ez utóbbi technika először Travis Scott Sicko Mode című opusza által jutott el hozzám és talán a nagyobb tömegekhez is. Ehhez kapcsolódóan a Vox csinált egy tök jó videót.

Úgy gondolom, hogy az igazán jól sikerült Nehézlábérzés után - ami azért egy Hip Hop lemez - az Ösztönlény egy sokkal szabadabb, műfaji keretek közé nehezen szorítható alkotás lett. Míg az első nagylemez azért volt számomra izgalmas, mert frisset hozott a rapbe, addig a második lemez arról árulkodik, hogy Krúbi rendkívüli módon érzi és tudja a zenét, és ezáltal képes több stílusban is alkotni. Mindezt úgy teszi meg, hogy egyszerre lesznek ismerősek és újak a dalok. Fantasztikus élmény.

Az pedig iszonyúan tökös döntés volt, hogy az LP egy 7 perces, ráadásul igencsak megviselő számmal indul. A Jéghideg-en átszenvedve magát mindenki sejtheti, hogy ez az album nem lesz egy sekélyes, izmozós téma. A dalok közül eddig a Lejtő és a Puszi kapott vizuális alátámasztást. Logikusan következik, hogy az alkotó és a kiadó úgy gondolták, hogy ezek a dalok érdemelnek nagyobb figyelmet, de nekem mégis inkább a Felejtő és a Petőfi ragadták meg a szívemet. Előbbiben iszonyú veretés kezdődik meg 2,5 perc után, utóbbiban pedig, hááát "Ezaz haver!". Úgy látszik a koronavírusos időszakban veretni vágyik a lelkem. De nem maradunk aktuálpolitika nélkül sem, a Dinamit pedig formabontó módon vezet minket végig országunk rendszerváltás utáni (szexuális) ballépésein.

Az Ösztönlény tehát komplex, sokszor-hallgatós és minőségi.

Érdekességek az igazi fanoknak (Getsziposting)

Érdemes megnézni a Garázsmenet Krúbival készült interjúját, amiben többek között arról is szó esik, hogy miért érdemesebb albumokban gondolkozni a single-ök helyett. Ahogyan említi, az igazán sikeres külföldi előadók is a nagyobb zenei egységekre esküsznek. "Hősünk" arról is beszélt a Garázsmenetben, hogy most jó ideig pihentetni szeretné a Krúbi projektet és inkább kollaborálni, más stílusokban alkotni igyekszik majd. Bármit is tartogasson a jövő, én követni fogom Horváth Krisztián munkásságát, az albumai pedig örök részét képezik majd a telefonom tárhelyének.

Extra érdekességnek pedig itt egy felvétel az azóta már sajnos megboldogult magyar Balcony tv-ből, ahol Krisztián a metálzenekarával, a Pregnant Whale Pain-nel zenél még 2016-ban: