Sokan mondják, hogy a külföldi filmek címeinek magyarra fordítása nem mindig sikerül a legjobban, így volt ez most is. A tengerentúlon Baby driver címen mozikba kerülő film a Nyomd, Bébi, nyomd! magyar címet kapta.

A film azután kezdett el érdekelni, hogy a Twitteren olvastam az IMDb-n kapott 8,3 pontjáról. A gagyi címet ignoráltam, gondoltam, hogy nem lehet rossz az a film, amit ennyire magasra pontoznak. Igazam lett, a Baby driver számomra kétség kívül az utóbbi évek legjobb akciófilmjei között van, és bár szerintem nem annyira zseniális, mint a Mad Max: Fury Road (2015), mégis messze felülmúlja a sablonos akciófilmeket.

FreddyD-től (Rossz PC Játékok Sorozat, Filmbarátok Podcast) hallottam először a Drive című filmről, amely 2011-ben jelent meg. Mondanom sem kell, nekem is kedvencemmé vált a film, és Ryan Gosling is. A Baby driver sokszor megidézte a Drive hangulatát. A történet is hasonló volt a számomra, de leginkább a film egésze alatt szóló zene és a mozgókép összeolvadása, az ütemre vágott, vagy eljátszott jelenetek voltak azok amelyek hasonlóvá teszik a két alkotást. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a Drive egy másabb, sokkal nehezebben emészthető film, viszont a Baby driver korántsem volt üres és bugyuta.

A színészek alakítása ötös volt, Ansel Elgort neve eddig számomra ismertlen volt, de ezek után mindenképp odafigyelek majd rá. Kevin Spacey és Jamie Foxx hozták a hírnevüknek megfelelőt, Flea feltűnése pedig külön öröm volt számomra, ugyanis már több, mint 10 éve rajongója vagyok Red Hot Chili Peppers-nek.

Összefoglalva gondolataimat, elmondhatom, hogy a Baby driver túllép az akciófilmek megszokott keretein és egy olyan történetet mesél el, ami egyszerre izgalmas és megrázó, teszi ezt úgy, hogy közben játékos és szórakoztató.